1. Firenze, Olaszország
E.M. Forster - Szoba kilátással
Bár Foster hősnője először nagyon elégedetlen a kilátással, mert bár a szállodai szobából nem hagyja figyelmen kívül az Arno-t, ami keresztül szeli a várost, de fennakad egy furcsa udvaron, később már sokkal boldogabbnak tűnik, mikor elkezdni valóban megismerni a várost.
A könyvből: "Miss Lucy! Remélem, hamarosan felszabadíthatjuk az útikönyv rabságából! Csupa felszínes információ! Az igazi Olaszországnak a közelébe sem érhet! Az csak a türelmes szemlélődő előtt tárja fel magát!"
2. Pamplona, Spanyolország
Ernest Hemingway - Fiesta
Talán ma már nem minden igaz Hemingway pmplonai leírásából, amit a Fiestában ma olvasunk: a város ma már közel hétszer akkora, mint amit az író akkor megismert. Mégis, a San Fermin fiesta, amikor a helyiek és a vállalkozó kedvű turisták együtt futnak a bikákkal (vagy inkább előlük) a stadionig még mindig, élő, és ma is látványos. Akár a jó spanyol bor.
A könyvből:"Alattam a szűk utca üres volt, de az erkélyek tömve voltak emberekkel. Hirtelen nagy tömeg tűnt fel az utcán. Az emberek szorosan egymás mellett futottak, az erkély alatt haladtak el, az aréna felé tartva, mögöttük még többen jöttek, még jobban rohanva, s még hátrébb néhány sereghajtó, akik teljes erejükből futottak. Mögöttük egy ideig üresen maradt az utca, aztán feltűntek a vágtató bikák, ide-oda hányva fejüket."
3. New York, USA
J.D. Salinger - Zabhegyező
Holden történetének nagy része a város környékén zajlik, a Upper West Side-on - a Plaza Hotelben, a Természettudományi Múzeumban és a Central Parkban -, és sok New York-i leírása továbbra is pontosan jellemző a város mai képére. New York természetesen sok más irodalmi mű alapja, de a Zabhegyezőt könnyű magunkkal vinni az útra, ráadásuk Salinger mégis egy kultikus regényt írt. Érdekes élmény ez alapján felfedezni bizonyos városrészeket.
A könyvből:"Gyalog indultam vissza a szállodába. Negyven mafla nagy háztömb. Nem mintha kedvem lett volna sétálni. Inkább taxiból be, taxiból ki nem volt kedvem mászkálni. Néha az ember a taxit is megunja, éppúgy, mint a liftet. Hirtelen, úgy érzi az ember, hogy gyalog kell mennie, akármilyen messzire vagy akármilyen magasra."
4. Yorkshire, Angila
Emily Bronte - Üvöltő szelek
Ha már metropolisz, akkor váltsunk egy nagyot és irány az angol, regényes, ködös-lápos vidéki élet. Bár a legkisebb Bronte lány egyetlen regénye egy fiktív helyszínen játszódik, a hangulat miatt mindenképpen megéri egy túra az Üvöltő szelek szerelmeseinek: A füves, csúcsos terület egy részét nemzeti parkként tartják fenn. A Bronte család maga is Haworthban, Yorkshire egy másik részén éltek.
A könyvből:"Szerinte úgy lehet legkellemesebben eltölteni a forró júliusi napot, ha reggeltől estig a hanga között fekszünk a láp közepén, mintegy álomban hallgatjuk a méhek zümmögését a virágokon, a pacsirták énekét magasan fejünk felett, és nézzük a felhőtlen, kék eget, a tűző nap színtelen melegét. Így képzelte el ő a legtökéletesebb, égi boldogságot …"
5. Cartagena, Kolumbia
Gabriel García Márquez - Szerelem a kolera idején
Akárcsak a Széz év magányban, a Szerelem a kolera idején című regényben sem határozza meg az író, hogy pontosan hol játszódik a történet. Tudjuk azonban, hogy García Márquez sok éven át Cartagenában élt, és a Karib-tenger és a Magdalena folyó közelében való elhelyezése valószínűleg ihletet adott neki mindegyik könyvéhez. Ha ebből szeretnénk elcsípni egy kis varázst, hát irány Dél-Amerika. Nekem rajta van a bakancslistán. Izgalmas is, veszélyes is... és hát mágikus realizmust megtapasztalni élőben. Ki mondana rá nemet?
A könyvből:"Ez a csöndes, nyugodt városrész, melyhez annyi szerelmi emlék tapadt, az újabb időkben, amióta villanegyed lett belőle, már nem volt olyan biztonságos melegágya a sorsüldözött szerelmeknek."
De még annyi minden kimaradt: Mexikó és Cormac McCarthy, Isztambul és Orhan Pamuk, Virginia Woolf és Skye szigete, Kanada és Alice Munro vagy Lucy M. Montgomery, Marokkó és Paul Bowles, Dublin és James Joyce, Tokió és Murakami Haruki, Barcelona és Zafón, Oroszország és Bulgakov... És olyan sok kitalált világ létezik, amit még szintén szeretnék látogatni: Roxfort, Narnia... Ezek a helyek a vakáció célállomásának tetején lennének - csak hát a való életben nem léteznek. A Roxfort bár nem létezik, most már nyitva van a Warner Bros Londonban, és csodálatos, sőt, a Roxfort expressz is várja a kalandos utazókat. Azt egyszer még biztos ki fogom próbálni. Az valamiért nekem a csúcs. Jó lenne valóban ott eltölteni egy kis időt... Rowlingnak például sohasem fogom tudni eléggé megköszönni, hogy nekünk adta Harry Potter világát. De Gyűrűk ura fanokat várja Új-Zéland hobbit földje. Azt is ki lehet próbálni, de ha túl messzinek tűnik, akkor az angol Birmingham talán kárpótlást adhat: Moseley Bog, Tolkien gyermekkori otthona súlyos inspirációt adott az írónak Középfölde leírásakor.
0 Megjegyzések