" A fekete ruhás alak megcsóválta a fejét, és felemelkedett. – Te tényleg nem értesz semmit sem – jelentette ki, aztán elindult visszafelé. – Mi volna, ha elmagyaráznád, mit nem értek. – Egyelőre még nem. Elöntött a pulykaméreg. A legszívesebben jól nyako…
"– Én is szeretlek – mondom neki, mire elkomorodik. – Ne mondd azt, hogy is – böki ki végül. – Mit? Miért? – Gyanakodni kezdek. Megint elutasítás? A szívem mélyén reménykedek, hogy rémeket látok. – Nem tudom. Mert ez olyan, mintha csak egyet akarnál érte…
" Én is pontosan így éreztem: kezének meleg súlya, az enyémen; mosolyának őszintesége; valami kezdet finom melege, mint azok a virágok, amik reggel kinyílnak a napsütésre. Tudtam, mi történik; szívem sérülésmentes darabkája megmozdult. Pont elég maradt még épen a…

"Azért fáj most annyira a búcsúzás, mert lelkünk összeér. Talán eddig is így volt, és így lesz a jövőben-is. Lehet, hogy ezelőtt már ezer életünk volt, és mindegyikben találkoztunk. És lehet, hogy mindegyikben ugyanaz volt az oka szétválásunknak. Ez azt jelenti, …

"Én például gondolatokat gyűjtök. Hálószobám egyik falán színes cédulák vallanak a gondolatokról, amelyeket rögzítettem, nehogy feledésbe merüljenek. Megannyi gondolat kihallgatott kávéházi beszélgetésekből, szertartásokról és jelentőségükről, éjjel a parkban vál…

"A sorsnak nem feltétlenül kell mindig rímelnie az életre. Vajon nem pusztán bizonyos körülmények véletlen egybeesését nevezik sorsnak? Mint amikor a fogaskerekek érintkeznek. (...) A nő a szín, a férfi az ecset. Sabatine egész palettának érezte magát, amikor ezt…
Follow Us