ALICE HOFFMAN: A TIZENHARMADIK BOSZORKÁNY

" A városháza tornyában ütött az óra, és mindketten riadtan pillantottak fel. Hat óra. A sötétség a platánleveleken át a földre hullott az esővel együtt. Sárga eső, könnyű eső, nárcisz eső, ami butaságok elkövetésére sarkall."

Nagyon sok szépet és jót hallottam erről a könyvről, persze ez azonnal felpiszkálta az én fantáziámat is: mire ez a nagy felhajtás? Hááát, csatlakoznom kell, ez egy csodálatos-elképesztő-varázslatos családregény. Boszi-család... be kell ismernem, hogy eddig a regényig a boszorkány-téma kimaradt az olvasmányaimból, azóta próbáltam orvosolni ezt a hiányosságomat, kisebb-nagyobb sikerrel.

Beszippantott. Ez a legjobb szó rá. Képtelen voltam letenni. Annyira különleges és elragadó a stílusa, hogy teljesen belevesztem, nem is gondolkodtam azon, hogy ez képtelenség, ilyen nem létezik stb. stb.... csak maradéktalanul elhittem mindent, csak élveztem minden sorát. Megszerettem a Sparrow-családot, a Torta-házat, a régi történeteket... Mindent! Szóval, minden Sparrow lány, már nemzedékek óta márciusban, valami különleges tulajdonsággal ( ami 13. életévükben teljesedik ki ) és kékesfekete hajjal-mélabús szemmel született. Kivétel Stella a 13. Sparrow lány...szőke haj és mogyoróbarna szem. A bonyodalom persze akkor kezdődik mikor eljön a 13. születésnapja. Érdekes a képessége, látja mások halálát... egy félreértésből baj történik, apját ( ártatlanul persze ) börtönbe csukják, gyilkosság vádjával. Jenny ( Stella édesanyja) lányával kénytelen visszatérni a családi birtokra... Anyja, lánya, unokája együtt kénytelenek élni a Torta-házban, felszakadnak a régi sebek, fény derül néhány nagyon régi titokra... elkezdődik egy nagy kaland mindhárom nő életében.

Tovább nem mesélem, ezt egyedül kell felfedezni. Nekem ez lett az egyik legkedvesebb "boszorkányos" könyvem, azóta már egyszer újraolvastam, és biztos vagyok benne, hogy lekerül még a polcról!

Értékelés: 5/5

A Sparrow család asszonyai nemzedékek óta rendkívüli tulajdonságokkal rendelkeznek. Valamennyien március havában születtek, és mire betöltötték tizenharmadik életévüket, különleges képességük mágikus erővel tőrt rájuk. Elinor, a nagymama szó szerint megérzi a hazugságot. Jenny, a lánya ismeri mások álmait, Stella, az unokája – aki éppen a tizenharmadik születésnapját ünnepli – döbbenten ismeri fel, hogy előre látja mások halálát. Miközben Stella újonnan megismert képességével igyekszik megbirkózni, csaknem végzetes félreértés történik: látomása gyilkosság vádjával börtönbe juttatja az apját…. A nemzedékek titkait, emlékeit, talizmánjait őrző családi mese igazi irodalmi csemege.