„Feb. 3. A reggel különösen lágy volt, nyitott ablaknál reggeliztünk, a kertből vörösbegy éneke szűrődött be. Coleridge-dzsal sétáltunk egyet a dombokon túl. A tengeren vastag pára ült, ami később fölséges tömegben végigvonult a part mentén, mögötte tisztán kirajzolódtak a szigetek és a szárazföld egy apró darabja. A tenger fölött úszó felhőkkel tarkított láthatár olyan volt az áttetsző levegőben, mint valami hatalmas, sötét, mozdulatlan felleg, ami előtt a kis felhőket ide-oda cibálja a szél. Földet, eget és tengert soha nem láttam ennyire egységesnek, mint ekkor. A lábunknál gomolygó pára kifutotta a vízre, ahol szinte belefogóztak az ég fellegei. Gallyat szedtünk a fák közt. Teljes csend ült az erdőn. Vörösbegy trillázott a csupasz ágon. A mezőn legelésző juhok között egyetlenegy mozdulatlanul állt. Öt órakor tértünk vacsorázni. Kilenckor nyugodt, barátságos holdfény, mint valami nyári éjszakán.”
Ha azt mondom William Wordsworth, valószínű, hogy sokaknak beugrik: igen, angol romantika, híres költő, a tavi-költők egyike. Na de mi van Dorothy W. személyével? Kicsit le kell porolni az iskolai emlékeket és már jönnek is elő az emlékek: William húga és költőtársa, leírásokat és feljegyzéseket késztett, amik hatalmas befolyással voltak William költészetére. Az Alfoxdeni napló irodalomtörténészek által is fontosnak tartott dokumentum a romantika korából, rövid, de annál gyönyörűbb, finom bejegyzésekkel teli könyv, rengeteg apró információt szivárogtat ki a privát életükből. Nekem mindig is az egyik legkedvesebb korszakom volt a romantika, az angol romantikáról pedig már ne is beszéljünk… sajnos eddig ez a könyv rejtve maradt előttem, de hála a hatalmas könyvtáraknak és az órák közötti szüneteknek véletlenül a kezembe akad. Nem volt kérdés, jönnie kellett velem. Válogatott írások, levelek és más feljegyzések is szerepelnek különböző híres angol romantikusoktól a könyvben, itt fedeztem fel Dorothy Wordsworth naplóját is.
Nem tudom, hogy hányan osztják a lelkesedésemet a téma iránt, de, hogy csináljak egy kis kedvet a könyv megkereséséhez még írok pár nevet: William Blake, Samuel Taylor Coleridge, George Gordon Lord Byron, Percy Bysshe Shelley, Mary Shelley, Thomas De Quincey… stb. Aki szintén fanatikus rajongó, annak ez az olvasmány kötelező. A bevezetésben található egy tanulmány arról, hogy Mi az angol romantika? Nagyon szép és átfogó képben foglalja össze a kor híres íróit-költői, valamint az eszméit. Ami kicsit fájt a szívemnek, hogy Keats csak itt szerepel, tőle nem található egyéb dokumentum. Ami viszont fontos, hogy számos levél csak itt, ebben a könyvben található meg magyarul… ami csodálatos, de közben valahol elkeserítő is… ennyi? Csak ennyire fontos? Azzal kell beérni ami van, legalább ezek már megtalálhatóak a könyvtárak polcain, hála Péter Ágnesnek, aki válogatta és szerkesztette ezt a gyűjteményt.
A lényeg, hogy Dorothy Wordsworthnek hihetetlenül finom és lágy stílusa van, a tájleírásai és az apró megjegyzései egyszerűen gyönyörűségesek, már csak ezért a részért megérte kivenni a könyvet. A rossz hír, hogy jelenleg szinte sehol sem kapható, szóval a kitartóak (mint én) jegyeztessenek rá elő... hátha! Nekem kicsit L. M. Montgomery ugrott be az elején, de aztán rájöttem, hogy ezeket a naplórészleteket nem lehet és nem is kell hasonlítani máshoz... csak hagyni, hogy elringasson és magával vigyen a romantika korába. Olvasás közben loptam egy darabot abból az időből és ez mindent megért... Coleridge, Wordsworth és Dorothy oldalán besétáljuk az angol vidéket és élvezzük a ködös éjszakákat. Kell ennél több?
Értékelés: 5/5
Angol romantika kötetéről: A könyv az utolsó három évtized elméleti vitáinak eredményekéntradikálisan megváltozott romantikus kánonnak megfelelően ad válogatást az angol romantika legnagyobb alakjainak eddig magyarul még meg nem jelent elméleti írásaiból, naplóiból, leveleiből.
Kiadó: Kijárat Kiadó, 2003
356 oldal, 1800 Ft
0 Megjegyzések