"Csalódottan vizslattam az épületet, tudtam már, hogy ide is hiána jöttem. Egész úton szállást kerestem Éva nem létező, de kedves és jóságos kísérteteinek, ám most bánatosan ráztam a fejem: itt se éreznék otthon magukat. Mi lesz az Éva-mesémmel? Nincs egy szem kísértet se, hogy lakodalomról ne is szóljak! Tanácstalanul ácsorogtunk, de valaki már felfigyelt az érkezésünkre. Igazi skót dudaszó hallatszott valami rejtett hangszóróból, aztán nyílt a vastag tölgyfa kapu, és megjelent a skót dudás személyesen. - Ezt nem tehetik velem! -nyögött fel Kérnémszépen, aki úgy érezte, hogy skót dudásokból már untig elege van. - A könyökömön jönnek ki..."
Fiatalon rajongtam G. Szabó Judit könyveiért, és most, hogy végre újra levettem a polcról Rózsás Letíciát rájöttem, hogy még most is képes magával ragadni az utánozhatatlan humora. Remélem vannak akiknek ismerősen cseng Anikó neve, aki a sorozat főszereplője. Ezek a történetek olvashatóak egymástől függetlenül is, nekem is kimaradtak részek, szóval nyugalom, nem kell előről kezdeni az egészet. A Rózsás Letíciában Anikó oldalán Skóciába utazunk... igen, ezért vettem meg. Itt sajnos még nem volt szerencsém járni, de a jövőben mindenképpen meglátogatom a Loch Ness-i szörny hazáját. Szóval visszatérve a könyvhöz: itt mindent megkapunk ami Skóciáról elsőre beugrik; régi és titokzatos kastély, gyönyörű táj, sok eső, rejtélyek amiket Anikó nagy lelkesedéssel óhajt megfejteni, na meg persze kísértetek... bizony, azok! Az egyikük neve éppen Gwendolyn. Micsoda név egy kastélyban garázdálkodó kísértetnek!
Szóval Anikó és osztálya sikeresen megérkeznek ebbe a hihetetlen skóciai épületbe Tömörjohanna vezényletével, és itt kezdődnek el az igazi bonyodalmak. Na, nem kell egy Sherlock Holmes-féle komoly nyomozósdira gondolni... főleg, hogy itt tényleg igazi és eleven szellemek tanyáznak. De lehet egyáltalán egy szellem eleven? Erre a kérdésre is kiderül majd a választ, természetesen. Persze a hősnőnk eszén semmi és senki sem tud túljárni, még egy eredeti és valós természetfeletti, vadócokból álló kísértetbanda sem... Anikó talpraesettségének és bátorságának köszönhetően megismeri Bettyt, sőt, magát Rózsás Letíciát is, akiről sajnálatos módon kiderül, hogy már évszázadok óta halott... legalábbis úgy tűnik. A kísértetek pedig végig megfigyelik és követik az eseményeket, vicces megjegyzéseikkel pedig képesek voltak folyamatosan megnevettetni. De hát minden azzal a kék szempárral kezdődött... kihez is tartozik és milyen titkot őriz?
Az írónőnek van egy hihetetlen stlíusa ami szerény véleményem szerint nagyon megosztó: valaki vagy szereti, vagy nem... na már persze ha a "nem" egyáltalán lehetséges. Anikó kalandjait mindenkinek tudom ajánlani, korosztálytól függetlenül. Annak akinek tetszett ez a könyv, ajánlom G. Szabó Judittól a másik kedvencemet: A Madárijesztő-házat, ami talán még több kalandba és rejtélybe sodorja bele Anikót, na meg persze a kedves rokonokat, ezúttal vidéken. Anikó-kalandokra fel!
Értékelés: 5/4
A kék szempárral kezdődött minden. A skót dudás ránézett Anikóra elbűvölően égszínkék szemével, és a lány megérezte, hogy számára a békés skóciai vakáció véget ért. A találkozás után beborul az ég, és a vihar elől Anikó egy kastélyba menekül. Itt ismeri meg az életvidám Bettyt és a bájos Rózsás Letíciát, aki nem túl eleven. Ugyanis több száz éve halott. Vagy mégsem? Erről talán a kastélyban bolyongó szellemeket kellene megkérdezni. Vagy inkább a kék szempár tulajdonosát? G. Szabó Judit új, ellenállhatatlan humorú könyve igazi különlegesség: egyszerre krimi, mese, szerelmi történet és kísértethistória.
Kiadó: Móra Könyvkiadó, 2005
206 oldal, 990 Ft
0 Megjegyzések