JOHN GREEN: ALASKA NYOMÁBAN

" Amikor a zuhanyozás után törülközővel a derekamon kinyitottam a fürdőszoba ajtaját, egy alacsony, izmos, barna üstökű srácot pillantottam meg. Óriási, terepszínű katonai zsákot vonszolt maga után. Úgy százötven centi lehetett, de jó felépítésű, mintha Adonisz kis léptékű mása lenne. Állott cigarettaszag lengte körül. Remek, gondoltam. Egy szál törülközőben találkozom először a szobatársammal. Behajította a szobába a zsákot, becsukta az ajtót, és odajött hozzám. - Chip Martin vagyok - jelentette be rádiós DJ-nek is beillő, mély hangján. Mielőtt még megszólalhattam volna, hozzátette:- Kezet fognék veled, de azt hiszem, rohadt keményen kell ragaszkodnod a törülközőhöz, míg fel nem kapsz magadra valamit. "

Volt már szó erről a könyvről korábban is, sajnos csak a borító kapcsán, amiről már több helyen is lehetett olvasni. Sok olvasónak szúrt szemet, hogy a két kiadó új megjelenésű regénye nagyon hasonló, azonban megtudtam, hogy ez nem másolás vagy koppintás... közös terv alapján készül a borítóterv. Ezek után megnyugodtam, hogy végre megtudtam mi az igazság. Nagyon vártam már a könyv megjelenését. Időről-időre lejön az a pillanat, amikor valami könnyebb ifjúsági regényre fáj a fogam, ezzel a könyvvel maximálisan meg is kaptam, amire vágytam. Ahhoz képest, hogy az írónak ez az első regénye, egy hihetetlen jó és izgalmas könyvet alkotott, engem teljesen levett a lábamról, odavagyok a bentlakásos iskolákért - már regény helyszíneként természetesen - a való életben azért nem vagyok biztos benne, hogy kipróbálnám, de mint egy történet helyszíne nagyon meg tudja dobni a cselekményt. Először nem igazán értettem az alcím lényegét, főleg az "utolsó szavak" részt, de erről majd csak később, a szereplőknél és a cselekménynél árulok el többet. Nehéz lesz véleményt írni erről a könyvről, ha nem akarok túl sokat elárulni...

A borító nekem nem igazán adja vissza a történetet, a lány valószínűleg Alaskát akarja szimbolizálni, a nyilak pedig itt is elég érdekesek, de ez alapján senki se ítélje el a regényt, itt tényleg nem szabad ez alapján megítélni a könyvet. Nagyon hamar elolvastam, hihetetlenül pörgős a cselekmény, a főszereplő "Pufi" és a többiek egyik balhéból keverednek a másikba: mindent megszegnek amit csak meglehet az iskola területén: lógnak az órákról, isznak, dohányoznak, éjszaka elhagyják a szobát vagy az iskola területét, bosszantják "Sas"-t... egyszóval mindent megtesznek és elkövetnek amit csak egy bentlakásos iskolában el lehet képzelni... néha még többet is. Nincs túl sok szereplő, egyszerűen lehet követni a ki-kivel van szálat, de mégis egyik oldalról a másikra lapozva már egy teljesen más helyzetben találjuk őket. Persze a fő kaland kitervelő vagy Alaska vagy Ezredes, ők viszik bele a kalandokba a többieket, de valamennyire érthető is, egy ilyen iskola nagyon unalmas is lehet... ők aztán gondoskodnak róla, hogy ne így legyen!

" - Azt hiszem, azért maradtam vele, mert ő velem maradt. Ez pedig nem egyszerű dolog. Pocsék hapsi vagyok. Ő meg pocsék barátnő. Megérdemeljük egymást. - De... - Nem hiszem, hogy komolyan gondolják - mondta, miközben odament a könyvespolchoz, és leemelte a almanachot. Nagyot húzott az ambróziából. - Azok a rohadt hétvégi harcosok. Biztosan közülük köpte be valaki Pault és Maryát, aztán engem vádol, hogy eltüntesse a nyomokat. Egyébként jó, hogy ma éjszaka itthon maradtam. Pufival és az ambróziával. - Én mégis... - kezdtem, és azt akartam mondani, hogy nem értem, hogyan képes csókolózni azzal, aki azt hiszi róla, hogy spicli, mikor a spicliség a legrosszabb dolog a világon, de az Ezredes félbeszakított. - Szót se többet erről. Tudod, mi Sierra Leone fővárosa? - Nem. - Én sem - jelentette ki, de majd kitalálom. Azzal beledugta az orrát az almanachba, és véget ért a beszélgetés. "

A regény cselekménye két részre van bontva: azelőtt és azután. Lesz egy nap, egyetlen nap ami fordulópont lesz minden szereplő életében, természetesen nem mondhatom, hogy mi történik Pufiék életében, csak annyit, hogy ez mindent megváltoztat. Nekem az "azelőtti" rész sokkal jobban tetszett, könnyed és izgalmas, egy igazi iskolai történet szerelemmel, barátsággal, bulival... aztán megkomolyodik minden, amivel nem is lenne gond, de ettől egy komor és nyomasztó érzést is hoz magával a történet. Miles a Pufi nevet kapja az Ezredestől, célozva ezzel arra, hogy mennyire vékony. Ha addig nem derült volna ki akkor elmondom, hogy a szobatársa Chip pedig az Ezredes. A társaságukhoz tartozik még Alaska, aki hihetetlenül kiismerhetetlen, illetve Takumi is. Ők négyen, illetve a "hétvégi harcosok" (a gazdag szülők elkényeztetett csemetéi, akik hétvégén nem laknak az iskola területén) állnak folyamatos harcban egymással, egy félreértés miatt, ugyanis az iskolában a legnagyobb hibának számít a diákság szemében ha valaki spicli: ezzel pedig az Ezredest gyanúsítják. Sajnos tévesen.

Természetesen kiderül később, hogy ki fújta be Maryát és Pault "Sasnál", ami még nekem is meglepetés volt. Pufi persze beleszeret Alaskába, viszont a lánynak van barátja, így ez a szerelem lehetetlen kettejük között. Ekkor jön ba a képbe Lara, aki ha nem is teljesen de valamennyire magába bolondítja Pufit, és kemény egy napig egy párt is alkotnak. A legjobb karakter címét nem tudta elvinni senki: Pufi, Ezredes, Alaska és Takumi együtt érdemelte ki, kiegészítették egymást, ha valaki hiányzott volna nem lenne kerek egész a történet. Nagyon-nagyon szerettem ezt a könyvet olvasni. Bár a vége nagyon nyitva maradt, ennek ellenére most nem zavart. Pufi szenvedélye a híres emberek utolsó mondatainak bemagolása, Ezredesé pedig az összes főváros megjegyzése... nem csoda, hogy ilyen jó barátok lesznek: kicsit furcsák, de különlegesek. Érdekes, hogy Pufi a középiskola után tapasztal meg mindent, de ezt maradéktalanul be is pótolja... elég érdekes helyzetekbe keveredik a többiekkel, akik végre megadják neki azt, ami eddigi életéből úgy hiányzott: a barátságot.

Értékelés: 5/5

A tizenhat éves Miles Haltert elbűvölik a híres emberek utolsó mondatai és unja otthoni biztonságoséletét. A középiskola után rábeszéli szüleit, hogy írassák be egy bentlakásos iskolába, mert abban bízik, ettől talán megváltozik addigi unalmas élete. Itt ismerkedik meg Alaska Younggal, az okos, vicces és halálosan szexi lánnyal, valamint Chippel, az ösztöndíjas zsenivel, aki kollégiumi szobatársa lesz. Százhuszonnyolc nap alatt Miles élete gyökeresen megváltozik, miközben Alaskát önpusztító viselkedése a végső tragédia felé sodorja. John Green Alabamában járt bentlakásos iskolába, amely nem sokban különbözött az Alaska nyomában Culver Creekjétől.