"A tükörbe bámulok. Nem kérdés. Ez a sál kell nekem. Kell és kész. Hangsúlyozza a szememet, hangsúlyozza a frizurámat, egészen más személyiség vagyok benne. Mindenhez lehet hordani. Erről ismerne meg mindenki!
- A helyedben lecsapnék rá - mosolyog a szőke lány. Ez az utolsó darab.
Ujjaim önkéntelenül markolják az anyagot.
- Megveszem - nyögöm. - Megveszem."
Sophie Kinsella regénye egy igai habos-babos, könnyű kis lányregény. Vettetek már valaha könyvet közértben? Tudjátok mire gondolok; mikor beléptek a helyi CBA-ba, elsétáltok a tejtermékek, a húspult, az édességes részleg és a gyümölcsök előtt, valahol mindig akad egy hihetetlenül ronda, szocreál forgós állvány, ami tele van tömve - tisztelet a kivételnek - a ponyva legaljával, vagy éppen fura grafikájú gyerekkönyvekkel. Na, itt találtam én rá erre - az akkor még szerény olvasótábort magáénak tudó - könyvecskére. Nézelődés közben valahogy megakadt rajta a szemem, valószínű, hogy ez a feltűnő, rikító rózsaszín borítójának volt köszönhető... már nem is tudom miért, de megfogtam. Először a csúnya flip-flop strandpapucs tűnt fel, amin egy diszkrét SALE felirat fityegett, majd a cím... Kell ez nekem? Belelapoztam és legnagyobb megdöbbenésemre azt vettem észre, hogy engem ez valamiért leköt. Még gimnazista sem voltam, talán általános iskola hetedikes vagy nyolcadikos lehettem, akkor kezdett el jobban érdekelni a divat, az, hogy mi ciki vagy mi menő éppen, mit hordanak az idősebb lányok, mi az amire nekem is feltétlenül szükségem lehet... egyszóval elkezdett vonzani a boltok varázsa. Ez a könyv akkor 750 Ft-ért kelt el a helyi kisboltban, én pedig boldogan hoztam haza; lehet, hogy én most itt valami kevésbé magas irodalmi értékkel bíró könyvet bújok, de a nyári szünidőben pont megfelel arra, hogy kicsit lekössön. Ekkor még szó sem volt folytatásról vagy filmjogokról, az évekkel később moziba került változat pedig még inkább váratott magára. Szórakoztatott, lekötött arra rövid időre még végigolvastam és megtudtam, hogy a vásárlási mánia márpedig igenis népbetegség... és ott voltak a vég nélkül felsorolásra kerülő divatmárkák, amikről akkor még csak nem is hallottam, az viszont nagyon érdekelt, hogy mégis hogyan hozhat valakit ennyire lázba EGY darab sál megvásárlása. Ezek után feltettem a polcra, és jóformán el is feledkeztem róla, hogy nekem ez megvan, mikor jó pár évre rá jött a könyvből készült előzetes... bár kíváncsi voltam a filmre, illetve arra, hogy mennyire épül majd az írott változatra a feldolgozás, csak belelapoztam Kinsella történetébe, eszembe jutottak a főbb vonalak, majd megnéztem a filmet is... a könyv szerintem jobb. Pont. Rebecca Bloomwood-dal pont az irodai munkája mellett találkozunk először, amikor is éppen egy a bankjától érkezett felszólító levél mellett kesereg. Hogy költhetett ennyit? Hiszen ez lehetetlen...
Bex-nek azonnal beindulnak a radarjai, végül arra a következtetésre jut, hogy valami titokzatos tolvaj elcsente a kártyáját majd megrövidítette nem kevés fonttal... már éppen a rendőrség lenne a következő lépés, amikor is porszem kerül a gépezetbe, ugyanis az ominózus bankkártya bizony a helyén van, mégpedig a pénztárca mélyén. Becky pénzügyi gondjai ellenére újságírói szerepet tölt be... na hol? A sors édes fintora, egy pénzügyi lapnál. Na nem végez komoly feladatot, munkája nagyjából abból áll, hogy cikkeit különböző szóróanyagok szövegéből ollózza össze, az pedig szinte felüdülés, ha főnöke helyett mehet sajtótájékoztatókra és pezsgőt vedelhet szintén újságíró barátnőjével vagy éppen a címlaphoz választhatja ki a megfelelőnek talált képeket. Éppen a BrandomCom konferenciájára igyekszik, amikor is az egyik kirakatban megpillantja azt a bizonyos táblát, amitől Becky fejében azonnal szirénázni kezd a vásárlási lázat jelző csengő: árleszállítás. Lelkesen ront be a boltba, kiválasztja a megfelelő sálat, ami nélkül márpedig nem élet az élet, már éppen készül fizetni... de nincs nála a kártya. Nincs pénze, elkésik a munkából, a sál viszont kell... micsoda gondok egy fiatal lánynak... azonban a nagyobb bonyodalmak csak ezután kezdődnek; totálisan leégeti magát a sajtótájékoztatón, a főfőfőfőnök ad neki kölcsön, ráadásul egyik hazugságból keveredik a másikba. Mindenesetre a pénz megvan, napi meló letudva, irány vissza a boltba a sálért... Becky boldogan, a táskát vígan lóbálva lép ki az ajtón és ezzel a lendülettel botlik bele a pénzt kölcsönadó Luke Brandon karjaiba, aki viszont abban a hitben él, hogy szegény Becky beteg nagymamájának ajándékára adott kölcsön... a hazugságból még nagyobb hazugság kerekedik, így Bex végre fellélegezve csukja be maga mögött a lakása ajtaját, ahol a gazdag családból származó lakótársa, Suze várja, na meg egy újabb kiegyenlítetlen bankszámlakivonat... a lányok komolya számításokat végeznek, végül Becky arra az elhatározásra jut, hogy nincs mit tenni, kénytelen nyerni a lottón... Aranyos, könnyű kis történet ez: van egy lány, aki minden baját azzal orvosolja, hogy vásárol, mindegy mi az, még különleges illatú habfürdő is képes feldobni a napját; a szekrény tele ruhákkal, táskákkal és cipőkkel, az asztalról lefolynak a kiegészítők, és Becky ezeknek még a felét sem viselte, mégis újabb és újabb kiadásokba veri magát. Szülei egyszerű vidéki emberek, akik konkrétan szívinfarktust kapnának, ha tudnák kicsi lányuk mennyit is költ egy csizmára, barátnője Elly egy állati jól fizető állás büszke birtokos, Suze-nak családja révén nincsenek anyagi problémái, Luke Brandon Bex szerint egy beképzelt majom, bár hihetetlen jól néz ki... Beckynek pedig se pénze, se jól fizető állása, ellenben van egy rakás lenullázott bankkártyája és egy lakást megtöltő ruhatára.
Egyik bajból keveredik a másikba, szerelmi élete jóformán nincs is... hát mi a megoldás? Vásárol, vásárol és vásárol... Hazugságai egyre jobban körbefogják, jóformán már azt sem tudja kinek mit füllentett. Végül elhatározásra jut, hogy ő márpedig egy fillért sem fog költeni és egy borzalmas önsegélyező könyv útmutatásait követve nagy lépésre készül... persze mondani sem kell, hogy a végeredmény a totális katasztrófa. Egyszer olvasós, de azért kikapcsolós könyvről van szó, ami "cuki" a maga módján. Bár imádok vásárolni, szeretek táskákat nézegetni és cipőket próbálgatni, venni egy új fekete kardigánt, de azért nem ilyen beteges módon. Becky egyszerűen nem érzi hol a határ, nála ez már konkrét függőség, amit nagyon nehéz segítség nélkül leküzdeni. Nem nevettem nagyokat, inkább csak néha-néha elmosolyodtam Bex akcióin, de nagyjából ennyi. A félreértések, a pasiügyek, a főzőcskézés és spórolási tervek aranyosak, de nem igazán vettek rá, hogy nekem ezt a sorozatot folytatnom kellene. Becky-nek a végére talán kezd megjönni az esze, Suze-ról kiderül, hogy milyen jó barátnő, Luke Brandonról, hogy nem csak jó pasi, de elég jófej is... szóval kicsit túl tökéletesre alakult a könyv vége. Melyik jelent maradt meg bennem a leginkább? Mikor Bex segít Luke-nak bőröndöt választani és pofára esik (nem szó szerint), mikor Suze hihetetlenül gazdag unokatesóját próbálja felszedni, mikor a volt pasija új barátnőjével találkozik a ruhaüzletben és még egy saját célra kinézett zebracsíkos nadrágot is képes elrejteni egy vásárló elől, illetve mikor nekiáll indiai kaját csinálni, mert az pénzspórolás a javából... Nem nagy szám ez a könyv, egyszer kikapcsolódásnak viszont megéri.
Értékelés: 5/3
Ha boldogtalan vagy, ha lerobbansz a gályázásban, ha összebalhézol a fiúddal, vagy ha csak úgy minden különösebb ok nélkül parázol, visszajön az életkedved egy dögös toptól? Ha igen, akkor nagy valószínűséggel te is boltkóros vagy. Mint Rebecca Bloomwood pénzügyi újságíró, akinek minden bajára az új cucc a gyógyír. Baja pedig van elég. Például az, hogy minden bajára az új cucc a gyógyír, minek folytán mínuszban a bankkártyája, ő maga meg fülig az adósságban. Tudja, hogy vissza kéne fognia magát, de nem tudja. Kipróbálja mindazon módszereket, melyeket maga tanácsol lapjában a hozzá hasonló szenvedélybetegeknek, mint mondjuk költs kevesebbet, keress többet – de egyik se jön be. Egyre nyomasztóbb pénzzavarából egyre hajmeresztőbb történetekkel próbál kimászni. Túllépted a hitelkeretet? Mínuszban a számlád? Egy vasad sincs? Fűnek-fának tartozol? Az Egy boltkóros naplója akkor is jó befektetés. Alkalmi vétel, vedd meg azonnal.
Bus István, a Nők Lapja újságírójának ajánlása
Eredeti cím: The Secret Dreamworld of a Shopaholic
Kiadó: Kelly Kiadó, 2009
Fordította: Béresi Csilla
368 oldal, 2980 Ft
0 Megjegyzések