Ma néhány olyan könyvről lesz szó, amit feladtam... sajnos előfordul, hogy rosszkor találunk egymásra, nem fog meg elsőre, vagy egyszerűen be kell ismerni, hogy nem tetszik egy-egy választás. Most mutatok 5 olyan történetet, amit sajnos félre kellett tennem, mert sajnos nem passzoltunk egymáshoz. És ez nem feltétlenül a regény hibája volt:
1. Farkasbőrben
Hilary Mantel regénye biztosan nem ismeretlen azok előtt, akik szeretik a történelmi témájú történeteket és/vagy Tudor kor rajongók. Mivel ez a kettő rám például igaz, nagyon boldog voltam mikor megláttam 2018-ban, hogy a Libri végre újra kiadja a szinte megszerezhetetlen kötetet, amit aztán folytattak is a 'Holtaknak menete' megjelenésével. Hát úgy alakult, hogy Mantel meg én egyből összealálkoztunk 2018-ban... nagy lelkesedéssel... és most, 2020 Februárjában is a könyv felénél tartok. Ennyire nyögvenyelős könyvvel már rég volt dolgom, de bármennyire is erőltetem, nem akarnak fogyni az oldalak. Sajnálom ezt kimondani, de iszonyatosan unom minden mondatát. Sajnálom, de ez nálam most nem nyert.
2. Tear királynője
Már megint egy sorozat, jelen esetben Erika Johansen trilógiája az, amivel meggyűlt a bajom. Ha jól emlékszem ezt a regényt egy interjúból vadásztam, mégpedig éppen a Harry Potter filmekből ismert Emma Watson nyilatkozott lelkesen a kedvenc regényeiről, ugyanis lelkes aktivista hírében áll, aki előszeretettel népszerűsíti, hogy olvasni igenis menő és London szerte hagyott el random könyveket, amikről az instagramon is posztolt. Na ezen felbuzdulva utánajártam a Tear királynője sztorinak és boldogan konstatáltam, hogy magyarul is kiadták, csak én nem hallottam még róla. Megvettem, hazahoztam és valahol a harmadik-negyedik fejezet tájékán félre is tettem... na azóta is várja, hogy újra magamhoz vegyem, de egyelőre ez még nem történt meg és a közeljövőben nem is tervezem. Nem volt vele különösebb bajom, szimplán nem fogott meg és nem érdekelt annyira ez a kicsit történelmi, kicsit fantasy világ, hogy több időt pocsékoljak rá, miközben annyi más, sokkal - számomra - érdekesebb történet vár a sorára. Majd. Egyszer. De lehet elengedem.
3. Amerikai pasztorál
Na ez egy szégyenfolt a javából, ugyanis én imádom Philip Roth stílusát és mind 'A Portnoy-kor', mind a 'Düh' kiemelt helyre került a polcomon... ennek ellenére az 'Amerikai pasztorál'-lal nem boldogultam és egyszerűen még sem tudom hol rontottuk el. Valami nem kötött le, azóta pedig nem mertem hozzányúlni, mert nem akarom, hogy Roth bármilyen szinten is csalódásként maradjon meg bennem. Itt van az elolvasandók kupacában, állandóan teszem ide-oda, de még nem mertem újra belelapozni... ami biztos, hogy ez egy újrakezdés lesz, egyenesen az első oldallal, mert tudom, hogy ha elkapjuk a megfelelő pillanatot, ezt is szeretni fogom. Ameddig pedig az 'Amerikai pasztorál' a félbehagyottak táborát erősíti, nem jöhet a képbe új Roth regény, és a korábbiak újraolvasása is tiltólistán van. Nem mertem még szembenézni vele, hogy mi ketten válságba jutottunk. De anno szerettem Roth világát... nem akarok válni.
4. Hazajáró lélek
Mivel köztudott a baráti társaságban (is), hogy Jack Kerouac és beat-fan vagyok, ezt a novelláskötetet ajándékban kaptam, nagyjából úgy négy évvel ezelőtt. Na most azóta nem sikerült haladni vele, és őszintén bevallom, hogy amit sikerült belőle elolvasni... hát már arra sem emlékszem. Nyilván az 'Úton' után hatalmasak az elvárások és ez nem szép, mert azt megugrani kvázi lehetetlen vállalkozás lenne. Ha jól emlékszem, ez nem is egy hagyományos értelemben vett novelláskötet... igaz? Regénytöredék talán, naplórészletek... kezdeti szárnypróbálgatások amikből aztán nem született kerek egész. Az 'Úton'-nal csaptam bele, és azóta Kerouac csönd van nálam... azt leszámítva, hogy újraolvastam az eredeti tekercset. Majd egyszer ezt is megpróbálom, de lehet, hogy inkább esélyt adok először 'A Dharma csavargói'-nak vagy a 'Művésztelep'-nek. Meglátjuk. Még nem engedtem el.
5. Törékeny holmik
Egy Neil Gaiman novelláskötet, ami sok éve áll már a polcomon mindhiába. Hű, de drámai. De tény, hogy amennyire szerettem a 'Csillagpor'-t, az 'Óceán az út végén' vagy a 'Sosehol' című regényét, ezzel nem tudtam mit kezdeni és félbemaradt az olvasás. Vannak itt novellák és versek is, és talán első nekifutásra ezt nem tudtam megszokni, mert eddig ugyebár csak Gaiman-regényekkel volt szorosabb kapcsolatom, ez pedig valami más. Mivel szeretem az írót és listám következő darabja az 'Amerikai Istenek', a 'Törékeny holmik' sem került le várólistámról, csak még mindig parkoltatom valahol, ameddig eljön ennek is az ideje. Mindesetre ha az 'Amerikai Istenek'-et letudom és esetleg a 'Temető könyve' is meglesz (aminek éppen várjuk a friss kiadását), akkor nem marad más, csak a tőlem most is karnyújtásra pihenő novellák. Tehát ezt sem adtam még fel...
 5 KÖNYV, AMIT FÉLBEHAGYTAM){kind=link}
0 Megjegyzések