" Miért énekel most a madár? - kérdezte Mary. - Elhatározta, hogy megbarátkozik magával - válaszolta Ben. - Itt süllyedjek el, ha nem kedvelte meg! - Engem? - kérdezte Mary, azzal óvatosan közelebb lépett a fához, és felnézett. - Barátkozni szeretnél velem? - kérdezte a vörösbegytől, mintha emberhez szólna. - Igen? - Ezt most nem az ő kemény kis hangján, nem is indiai zsarnok hangján mondta, hanem olyan lágy, sóvárgó, és hízelgő hangnemben, hogy Ben Weatherstaff legalább annyira meglepődött, mint agogy ő, amikor fütyülni hallotta az öreget."
A történet főhőse a csúnya, mogorva és akaratos Mary Lennox. Gyönyörű édesanyja szégyellte csúfsága miatt, azonban amikor Indiában kitör a kolerajárvány, a kislány egyedül marad. Egyetlen élő rokona, egy házsártos angol nagybácsi, aki kénytelen magához venni az árván maradt Maryt. Mivel a férfi elvesztette gyönyörű feleségét, az évek során meggyűlölte az embereket, a gyermeket is a házvezetőnő gondjaira bízza, nem akarja látni. Az angol kastély rengeteg titkot rejt egy ilyen kicsi lány fantáziájának: bezárt ajtók, végtelennek tűnő folyosók és ijesztő, síró hangok. Az egyetlen ember aki foglalkozik Maryvel, Martha a szolgálólány. Mesél neki a családjáról, de főként Dickonról, aki érti az állatok nyelvét, és a lápon minden állat barátja. Egy nap, Mary unalmában sétálgat a kastély kertjében, amikor ráakad egy fallal körülzárt részre. Csak egyetlen ajtón keresztül lehetne bejutni erre a különös helyre, de Mary nem találja a kulcsot a zárhoz.
Persze a kitartásnak köszönhetően ráakad, és attól kezdve mindig idejár: a titkos kertbe. Az évek során teljesen elhanyagolták, de Mary elhatározza, hogy rendbe teszi és visszaállítja eredeti fényébe, és ebben segítőtársa is akad: megismeri Dickont, akivel barátok lesznek. Eközben Mary kőkemény és zsarnokoskodó énje kezd eltűnni, lassan-lassan átváltozik egy kedves és majdnem csinos kislánnyá. De a síró hangok nem hagyják nyugodni, összeszedi a bátorságát és éjszaka nyomozóútra indul: rátalál egy vele egykorú kisfiúra, Collinra, aki ágyban fekszik és nagyon betegnek tűnik. Aztán kiderül, hogy a kastély utának kisfia, de mivel az apja rá sem bír nézni, a szolgálók "nevelik", akik úgy bánnak vele mintha a halálán lenne. Mary hatására Collin hamarosan már járni is tud, naponta kiszöknek a kertbe, így már hárman osztoznak ezen a titkon.
F. H. Burnett történetét lehet ifjúsági regénynek nevezni, de szerintem inkább egy hosszú mese. Nincs benne túl sok tanulság vagy rejtett mondanivaló, csupán egy nagyon édes és nagyon aranyos elbeszélés egy kislányról... szóval mese! Ettől függetlenül én nagyon szerettem olvasni, a stílus valahogy képes volt elringatni és berántani a lapok közé. Megszerettem Maryt, Collint és Dickont, bejártam a kastély körüli lápvidéket, sétáltam a kastély folyosóin, de ami a legfontosabb: beléphettem a Titkos kertbe! Kikapcsolódásnak remek olvasmány lehet, csupa báj és kedvesség! Ami rossz hír, hogy sajnos nehezen kapható, mindig elkapkodják, de nem kell elkeseredni, lehet szerencsénk ha kitartóak vagyunk! A filmváltozatot még nem láttam, de azt hallottam, hogy a könyvet nem tudta felülmúlni... ezek után annyira nem is vágyom rá, hogy megnézzem.
Értékelés: 5/4.5

Eredeti cím: The Secret Garden
Kiadó: Ciceró Könyvstúdió, 2009
Fordította: Kopácsy Margit
328 oldal, 2490 Ft
0 Megjegyzések