JESSICA KOCH: KÖZEL A HORIZONTHOZ

"Az elválasztottak újraegyesüléséről szól. Az ég és a föld közötti határ elmosódik, és ez lehetővé teszi, hogy ide-oda lehessen utazni a világok között. A halottak eljöhetnek az élőkhöz , és fordítva. De ez csak akkor megy, amikor a horizont olyan közel jön a földhöz, mint most ott, a távolban."


Jessica Koch regényéről (vagy memoirjáról, visszaemlékezéséről, a személyes terápiájáról?) elképesztően nehéz lesz egy tisztességes összefoglalót villantani, ugyanis ez az olvasmányélmény egyedülálló volt a maga nemében. Kezdjük azzal, hogy mind a fülszöveg, mind a borító félrevezetett... szent meggyőződésem volt mikor megvettem az ebookot, hogy egy könnyed, kicsit szomorú, kicsit szenvedős, de felejthető romantikus könyvet szereztem magamnak, ami majd egy délutánra kicsit kirobbant a komolyabb szépirodalmi kötetekből. Nagyon mellé. Az első pár fejezet még nem keltett gyanút bennem: megismerjük az elbeszélőnket Jessicát, aki a tipikus jókislány a sablonos amerikai tinifilmekből: anya-apa megbízik benne, rendesen tanul, komoly jövőképe van, nem iszik, nem drogozik, bulizni is csak ritkán jár, oda is csak megbízható barátokkal.... nem a társaság közepe és nincs vele gond, ráadásul van egy minden kritériumnak megfelelő, jó családból származó gyapjúpulcsis barátja, akivel szép csendben élik a 17-18 évesek kissé unalmasabb mindennapjait. Na most Jesst éppen egy nyári fesztiválon ismerjük meg, ahova barátnője kíséretében érkezik és nem terveznek semmi durva elhajlást. De a sors nem úgy gondolja, hogy csak egy átlagos este áll a lányok előtt; Jessica ezen az estén ismeri meg Danielt. Bár kettejük kapcsolata kisebb döccenőkkel indul, ebből lesz az igazi, első, valóban meghatározó szerelem Jess életében - annak ellenére, hogy nem tud kiigazodni Daniel viselkedésén; az egyik pillanatban kedves, a másikban már elküldi a lányt. Anyagi gondjai nincsenek, mégis egy munkanélküli, ám gyönyörű lánnyal él együtt, aki nem rokona, de nem is barátnője, Családjáról nem beszél és a témát is kerüli... ráadásul minden komolyabb testiségtől idegenkedik a csókon túl. Itt már azért érezhető, hogy nem egy szimpla romantikus se veled - se nélküled történetről lesz szó, ami majd a végén az "örökre együtt"", mindig szeretni foglak" happy enddel zárul és az összes szereplő egyszerre fakad dalra mint egy béna musicalben. De a továbbiakra esküszöm nem voltam felkészülve... és határozottan állítom, hogy bár szívesen adnám mindenkinek a kezébe ezt a regényt, nem való mindenkinek. Ahogy haladunk előre az időben és egyre több infót kapunk Daniel múltjából, úgy lesz egyre nyomasztóbb, komorabb és sötétebb ez a történet, hogy aztán az igazsággal tetőzzön be az egész: lesz itt drogfüggőség, családon belüli erőszak, abúzus és még lehetne folytatni, de őszintén szólva nem akarom. Kicsit átverve érzem magam, mert nem ezt vártam, viszont valahol hálás is vagyok érte, mert mire lesett, hogy mit vettem a kezembe, már bírtam lerakni... pedig ha előre tudom, nem valószínű, hogy önszántamból ezzel kínzom magam napokon keresztül. Pedig... megérte.

Innentől SPOILER! Szóltam! Jessica szerintem ezt egy önterápiaként élte meg, hogy kiírta magából, ugyanis igen, ez egy igaz történet alapján született regény, ahol a neveket (kivéve ugye Jessicáét) a személyiségi jogok miatt megváltoztatták. Daniel (legyen bármi a valódi neve) az egyik legcsodálatosabb és legerősebb férfi akiről valaha olvashattam, és egy óriási túlélő... el nem tudom képzelni milyen élete lehetett, és ennek ellenére, hogy tudta összetartani nem csak a magáét, másét is. Amit fontos elmondani, hogy ennek a könyvnek nem csak azt köszönhetem, hogy megismertem Jesst és Danielt, illetve az ő kapcsolatukat, de azt is, hogy rengeteg mindennel kapcsolatban felnyitotta a szemem: most jöttem csak rá, hogy milyen keveset tudok például a függőségről, arról, hogy mi is a leszoktatás folyamata vagy éppen milyen tünetek törnek ki az emberen. Arról, hogy pontosan mi a különbség a HIV-fertőzöttség és az AIDS között, amit előszeretettel kever össze a legtöbb ember... sőt, mint utólag rájöttem a sztereotípikán kívül fogalmam sem volt róla, hogy ez a betegség milyen: milyen tünetei vannak, mennyi a lappangási idő, hogyan mutatják ki, pontosan hogyan adható át másnak, egy HIV-fertőzött hogyan élhet voltaképpen szinte teljes életet... milyen kezelési módszerek vannak, várhatóan meddig élhet vele tünetmenetesen egy ember és mikortól számítjuk AIDS-nek. Nem tudom, hogy a könyv olvasása előtt hogyan reagáltam volna Jess helyében... mert elítéltem azért, ahogyan ő viselkedett. De egy könyv olvasása és a valóság között óriási a szakadék... foglalmam sincs, hogy én mit tettem volna az akkori felületes tudásommal? Vajon én is elkapom a kezem, összeszedem a holmim és csikorgó gumikkal tolatok ki a bejáróról? Nem tudom. Most már igen, hiszen Jess meséjében bőven hagy időt és helyet is arra, hogy elmondja nekünk a száraz tényeket erről a betegségről, hogy mi is jobban megérthessük és felfoghassuk mivel jár ez az egész. Rég volt, hogy napokig elkísért egy regény és ennyire belemerültem volna a történetbe. Bár Jessica nem lett a kedvenc szereplőm és sok esetben nem értettem egyet sem vele, sem a döntéseivel, mégis egyfajta mély szeretettel gondolok rá még mindig. Danielről pedig rettentő nehéz bármit is mondani. Fú, összegezve? Nagy levegő... nem tudom. Nem, nem ajánlom... közben azt kívánom bár a lehető legtöbben elolvasnák. Értékelni sem akarom mert ezt nem tudom. Azt hiszem megvan - még ha véletlenül is - a 2020-as év egyik legemlékezetesebb olvasmányélménye... köszönöm Jessica Koch-nak, hogy ez megírta nekünk, elképesztő erő és eltökéltség kellhetett hozzá. Remélem igaza van, hogy "a halottak eljöhetnek az élőkhöz, és fordítva. De ez csak akkor megy, amikor a horizont olyan közel jön a földhöz, mint most ott, a távolban." - erről mindig ti fogtok eszembe jutni Daniel.

Értékelés: nem fogom

Egy nagy szerelem története. Történet a bizalomról, bátorságról, fájdalomról, kétségekről, és az elengedés erejéről. Igaz történet. Jessica fiatal, nem szereti a bonyodalmakat, és sokat ígérő jövő vár rá. Amikor egyik este elmegy otthonról, nem sejti, hogy a nagy szerelmével fog találkozni. Nem sejti, hogy ez a találkozás az egész világképét meg fogja változtatni. És főleg azt nem sejti, hogy hamarosan élete legnehezebb döntése előtt fog állni… Történet egy olyan életről, amely derűlátás, remény és félelem között ingadozik. Nyitottan, őszintén és tág rálátással számol be a múlt eseményeiről, és közben nem egy tabutémát érint.

Eredeti cím: Dem Horizont so nah
Fordította: Hajdúné Vörös Eszter
Maxim, Szeged, 2018, 448 oldal

0 Megjegyzések